utasítás

• инструкция

• предписание

• указание

* * *

формы: utasítása, utasítások, utasítást

1) ука-за́ние с; распоряже́ние с

2) предписа́ние с; инстру́кция ж

* * *

[\utasítást, \utasítása, \utasítások] указание, (instrukció) инструкция; (előírás) предписание; (irányelv) директива; (parancs) приказание; (rendelkezés) распоряжение;

hiv. (írásbeli) ордер;

használati \utasítás — указание/способ употребления; пояснение к пользованию;

orvosi \utasítás — предписание врача; színpadi \utasítás — сценическая ремарка; szóbeli \utasítás — устное/словесное описание; hiv. резолюция; tantervi \utasítás — объяснительная записка; termelési \utasítás — производственная инструкция; titkos \utasítás — секретное предписание; \utasítás a szótár használatához — указания к пользованию словарём; az \utasítás végrehajtása — осуществление директивы; a központi szer vek \utasítás — а установка центральных органов; (a kapott) \utasítás értelmében согласно инструкции; (a kapott) \utasítás szerint végrehajt исполнить так, как указано; további \utasításig — до особого распоряжения/rég. распоряженья; vki \utasítására — по инструкциям кого-л.; \utasítást ad — давать/дать указания v. инструкции; (előír) предписывать/ предписать; (rendelkezik) распоряжаться/ распорядиться; \utasítást kap — получить инструкцию; \utasításokat tartalmazó — инструктивный; \utasításul szolgáló — директивный